ELTE Novenyrendszertani, Okologiai es Elmeleti Biologiai Tanszek

 

Szakdolgozati és TDK témák

A 2011.09.13-an tartott szakdolgozati timabemutats anyaga innen letvlthető

Az itt összegyûjtött szakdolgozati információk a kifutó egyciklusú biológus és biológia tanár képzésben, illetve az új MSc oktatásban részt vevő hallgatóknak szólnak.

A BSc biológiai alapszak hallgatói az őket érintő, értelemszerűen más szakdolgozati tudnivalókat a Biológiai Intézet honlapján (http://bio.elte.hu) olvashatják.

A Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék az alábbi témákban fogad diplomamunkázó, szakdolgozó ill. tudományos diákkörös biológus ill. biológia tanárszakos egyetemi hallgatókat. Az egyes témák iránt érdeklődők közvetlenül a témánként zárójelben megjelölt témavezetőt keressék meg!

A szakdolgozatra, TDK munkára jelentkező halgatókkal szembeni elvárások

Általános elvárások:
- Angol nyelv ismerete a szakirodalom olvasása szintjén,
- Felhasználói számítógépes ismeretek.

Specifikus elvárások:

I. "terep"
II. elmélet
növényismeret és élőhelyismeret
Matematikai készség
Legalább egy számítógépes programnyelv ismerete.

TÉRBELI MODELLEK AZ ÖKOLÓGIÁBAN
(OBORNY BEÁTA, EGYETEMI DOCENS)

(1) A növények növekedési formáinak evolúciója. Áttekintés a növényvilágban található főbb növekedési típusokról, mintázatképző szabályokról. Ezek megjelenítése térbeli szimulációs modellekben, adaptív értékük vizsgálata különböző környezetekben. (2) Populációk terjedése, túlélése, kompetíciója fragmentált élőhelyen -térbeli szimulációs modellek. A statisztikus fizika néhány eszközének alkalmazása annak vizsgálatára, hogyan terjednek a populációk fragmentált élőhelyeken, hogyan találják meg a kedvező élőhelyi foltokat, és hogyan képesek túlélni e foltokban? Több faj esetén azt is megvizsgáljuk, hogyan és miért szorítja ki egyik terjedési stratégia a másikat?

ELMÉLETI  EVOLÚCIÓBIOLÓGIA
(SZATHMÁRY EÖRS, EGYETEMI TANÁR)

(1) A katalitikus ABC mérete: miért húszféle aminosav van?
(2) A genetikai plaszticitás evolúciója: a Baldwin effektus szerepe komplex adaptációk felépítésében.
(3) A fenotípusos replikátorok (p. mémek) evolúciója adaptiv tájképen.

ERDŐK ÖKOLÓGIÁJA ÉS KONZERVÁCIÓBIOLÓGIÁJA
(STANDOVÁR TIBOR, EGYETEMI DOCENS)

1) Finom léptékű lékdinamika hatásai az erdei lágyszárú növényfajok előfordulására, tömegességére természetes és kísérletes lékekben.

Erdészeti célú kísérleti területek (Börzsöny, bükkös), tölgypusztulás hatásait vizsgáló mintaterület (Bükk) és erdőrezervátumok (Kékes, Őserdő, Alsóhegy) területén korábbi terepi felvételek megismétlésével végezhető vizsgálat. Jó fajismeret szükséges!

2) Erdei növényfajok ökológia stratégiáinak konzerációbiológiai vizsgálata

Magyarország erdei növényfajainak csoportosítása biológiai/ökológiai tulajdonságaik (pl. lombozat típusa, életforma, klonális viselkedés, virágzás ideje, hossza, termet, magsúly és termés terjesztésének módja, magbank-képzés) alapján. Alkalmasak-e a felismert ökológiai viselkedésformák veszélyeztetett növényfajok ökológiai alapú elkülönítésére?

3) Hosszú távú faállomány-dinamikai vizsgálatok erdőrezervátumokban

Az erdőrezervátumok olyan védett erdőterületek, amelyekben minden emberi tevékenységet beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes fejlődési folyamatai tanulmányozhatóvá váljanak. A védelem nyújtotta feltételek között a természetes erdőfejlődés megismerését szolgáló hosszú távú megfigyelések színtere. Három erdőrezervátum (Kékes, Őserdő, Alsóhegy) a faállomány és az újulat szerkezetének és összetételének változását nyomon követő felmérések színtere.

4) Fásszárú újulat hosszú távú változásai tölgypusztulás hatására nyílt lékekben

A faállomány térképezése 20 éve készült. A jelenlegi állapot leírásával lehetőség nyílik eltérő termőhelyi tulajdonságú foltokon eltérő méretű lékekben az erdő spontán megújulásának tanulmányozására, az egyes fafajok felújulási sikerének eltérő körülmények közötti vizsgálatára.


ERDŐÖKOLÓGIAI ÉS MOHAÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK
(ÓDOR PÉTER, POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJAS)

1) Mohagyepek regenerációjára terepi kísérletes vizsgálata. Különböző aljzatokon (szikla, korhadó fa, talaj) egy előre megtervezett kísérlet keretében az intakt mohagyep dinamikai folyamatainak, és a mohagyep zavarás utáni regenerációjának vizsgálata.

2) A erdei mohaközösségek faji- funkcionális összetételének és diverzitásának függése a faállomány összetételétől és szerkezetétől. A vizsgálat vonatkozhat a talajlakó és az epifiton mohaközösségekre egyaránt. A feladat lényege, hogy megállapítsuk a faállomány és a termőhely azon háttérváltozóit, amelyek a legnagyobb hatással vannak a mohaközösségekre. A téma során egy jelenleg futó kutatáshoz lehet kapcsolódni, amely az Őrség területén zajlik.

3) Korhadó fákon megjelenő mohagyepek összehasonlítása korhadó fákban gazdag rezervátumokban és korhadó fákban szegény gazdasági erdőkben. Mekkora hatása van e közösségekre a potenciális aljzat tér és időbeli izolációja? A téma során a terepi adatok feldolgozása mellett modellezési feladatokra is nyílik lehetőség.

4) Mohaközösségek dinamikájának hosszú távú vizsgálata. Ennek során különböző mohaközösségekben jelenleg már futó hosszú távú megfigyelésekbe lehet bekapcsolódni. A folyamatos terepmunkák mellett korábbi adatsorok dinamikai jellegű feldolgozására nyílik lehetőség.


 

DINAMIKAI MODELLEK AZ ÖKOLÓGIÁBAN
(SCHEURING ISTVÁN, TUD. FŐMUNKATÁRS)

1) Populációdinamikai modellek dinamikai stabilitása.
2) A hidrodinamikai és populációdinamikai folyamatok kapcsolata. Fitoplankton közösségek viselkedése a fizikai folyamatok figyelembevételével.
Mindkét témához szükségesek az ökológiai modellezés alapismeretei, programozási kézség (vagy hajlam), némi matematikai érzék.
 

NÖVÉNYI ÖKOFIZIOLÓGIA
(KALAPOS TIBOR, EGYETEMI DOCENS)

1) A pazsitfűfilik (Poaceae) kvriben egyes ilettani (fotoszintetikus, vmzforgalmi) is kapcsolsds morfolsgiai/anatsmiai sajatsagok szerepe egyes ilőhelyek sikeres benipesmtisiben.
3) Populacisdinamikai megfigyelisek a fokozottan vidett reliktum endemizmus magyarfvldi husang (Ferula sadleriana, Apiaceae) Pilis-tetői termőhelyin, a tvbbi maradvanypopulacis allpotanak felmirise.


SZIGETKÖZI BOTANIKAI MONITORING ÉS ADATFELDOLGOZÁSA
(HAHN ISTVÁN, ADJUNKTUS)

Az 1986 óta folyó munkában azt vizsgáljuk, hogy a Duna elterelésével kapcsolatos talajvízszint csökkenés milyen, társulástani módszerekkel kimutatható változásokat okoz növényzetben. Ehhez állandó kvadrátokat jelöltünk ki, melyekben évente cönológiai felvételeket készítünk. Emellett 1994 óta a főmederben vizsgáljuk a szárazföldi növényzet spontán szukcesszióját. A mintaterületek nehéz megközelíthetősége miatt terepmunkára csak olyan hallgató jelentkezését várjuk, akik önállóan is meg tudják azokat közelíteni (elsősorban aki a térségben lakik). Ezért elsősorban a már meglévő igen nagy adattömeg (akár részleges) szakmai elemzése a cél. Elvárások: felhasználói szintű számítógépes ismeret, szakirodalmazási szintű angol nyelvismeret. Ha terepmunkára is sor kerül, az induláshoz szükséges élőhely- és növényismeret.

ÉLŐHELYTÉRKÉPEZÉS ÉS ÉLŐHELY MINŐSÍTÉS, TERMÉSZETVÉDELMI MONITORING
(HAHN ISTVÁN, ADJUNKTUS)

Későbbiekben kiválasztott területek elsősorban természetvédelmi szempontú feltárása a cél. Ennek része irodalmi adatok alapján a terület tájtörténetének feltárás Elvárások: felhasználói szintű számítógépes ismeret, szakirodalmazási szintű angol nyelvismeret. A terepmunkához  szükséges élőhely- és növényismeret, az Á-NÉR kategóriák szerinti vegetációtérkép elkészítése, érdekes (védett, invázív) fajok pont ill. folttérképének elkészítése, degradációs állapot rögzítése. Olyan terület esetén, ahol összehasonlítás alapjául szolgáló régebbi adatok is rendelkezésre állnak, az eltelt idő alatt bekövetkezett változások feltárása és értékelése. Elvárások: felhasználói szintű számítógépes ismeret, szakirodalmazási szintű angol nyelvismeret. A terepmunkához élőhely- és növényismeret.

TECHNIKAI MINTAVÉTELI KÉRDÉSEK VIZSGÁLATA
(HAHN ISTVÁN, ADJUNKTUS)

Mind a hagyományos, mind a jelenleg általában alkalmazott terepi felvételezési módszereknek vannak olyan elméleti kérdései, melyek tisztázásra szorulnak. Jelenleg annak vizsgálata folyik, hogyan lehet minél egyértelműbben megadni azt, hogy egyes fajok vagy fajcsoportok milyen mennyiségben fordulnak elő egy adott területen. A munka során az egyedszám és borítás értékek becslésének vizsgálata és új módszerek kidolgozása a cél. Ennek során részben számítógéppel generált mintázatokról történik a becslés és ezek elemzése, a vegetációs periódusban pedig terepi vizsgálatokra kerül sor. A szakdolgozónak nem a becslés végzése az alapfeladata, hanem a módszerek, eljárások kigondolása, kimunkálása, a tesztelés koordinálása és az eredmények kiértékelése. Elvárások: felhasználó szintű számítógépes ismeret, szakirodalmazási szintű angol nyelvi ismeret, Olyan hallgató kapcsolódhat be a munkába, aki terepi felvételezéshez és számítógépes szimulációhoz egyaránt kedvet érez.


KRIPTOGÁMOK TAXONÓMIÁJA ÉS ÖKOLÓGIÁJA
A tanszéken működő Kriptogám Laboratórium témajavaslatai (Tóth Zoltán, Hock Zsófia, Szövényi Péter)

TÓTH ZOLTÁN (1718 mellék vagy tothz9@ludens.elte. hu illetve tothz9@ramet.elte.hu)

Vállalom (a következőkben kifejtett területeken) szakbiológus és (egyetemi nappali vagy kiegészítő illetve főiskolai nappali vagy esti) tanárszakos hallgatók szakdolgozati témavezetését vagy kriptogám taxonok és külső témavezetők esetén a tanszéki konzulens szerepét. A szakdolgozati témák "mélysége és tartalma" minden esetben egyéni megbeszélés kérdése és a tanszéki szakmai elvárások illetve a hallgató a szakjától függő peremfeltételek (egyetem vagy főiskola, kutató- vagy tanárszak) mellett nagyban függ a jelentkező felkészültségétől (pl. korábbi teljesítménye növényrendszertanból vagy ökológiából) vagy a rendelkezésre álló időtől (pl. mennyi idő vagy "terepszezon" van még hátra).

1) Virtuális taxonómia

biológia - x szakpáros hallgatóknak (a Biológiai Szakmódszertani Tanszéki Csoporttal illetve az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékkel közösen) (növény)rendszertani adatbázisok kiépítése, feltöltése és többszintű alkalmazása (felső-közép-alsó szintű oktatás, ismeretterjesztés, internet-intranet, stb.)

Az előzőn felül biológia - informatika szakpáros hallgatóknak programfejlesztés is (Informatika Karon védendő szakdolgozati téma), melynek témája a rendszertannal kapcsolatos adatbázisok, speciális fastruktúrák, határozókulcsok fejlesztése lehet.

2) Interaktív látványtár

Ugyancsak biológia - informatika szakpáros hallgatóknak Őrségi természeti és kulturális értékek interaktív látványtára. Egy egyedüllálló kistérségi természeti (élővilág, táj, földrajz) és kultúrális (pl. építészeti, néprajzi), szöveges és fotodokumentációval is ellátott, számítástechnikai eszközökkel megjeleníthető digitális látványtár létrehozása, elvi alapjainak kimunkálása, programozása, adatbázis (minta szintű) feltöltése, stb.

3) Élőhelytérképezés és florisztika

Egy terület botanikai értékeinek (edényes flórájának és vegetációjának) feltárása, florisztikai elemzése, vegetációtérképének elkészítése, a ma megfigyelt állapot esetleges korábbi vizsgálatokkal összevetése, recens tájtörténeti vonatkozások minél alaposabb felkutatása.
A szóba jöhető területek között lehetnek a szakdolgozó által ismert és feltárni kívánt (a botanikai szakma által nem vagy kevéssé ismert) helyek is.
A témavezető által ajánlott területek:
Zoológia iránt érdeklődő évfolyamtárs beszervezése is lehetséges, a téma az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéken is elérhető!
1. Az ŐRSÉG magyar és szlovén részére is kiterjedő élőhelytérképezés. A történelmi Őrség két települése Őriszentpéter (Magyarország) és Dobronak (Szlovénia) között húzódó területek élőhelytérképezése, az élőhelyek állapotának minősítése és florisztikai felmérése, kitüntetett (pl. védett vagy invazív) fajok monitorozása (referencia adatbázis létrehozása), az emberi tájhasználat története, a határ két oldalának Trianon óta eltérő tájhasználatának különbözőségei. A térképezés adatainak digitális formában történő rögzítése (archiválás), feldolgozása és (pl. térinformatikai) interpretálása. Gyakorlati hasznosulás lehetősége a természetvédelem és agrár-környezetvédelem számára (bedolgozás lehetséges az ehhez a témakörhöz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi monitoring mintaprojektbe is, melyben megtörténik a természeti területek mellett Őriszentpéter város kül- és belterületén a mezőgazdasági területek teljes részletességű állapotrögzítése, egy agrár-környezetvédelmi monitorozás alapállapot-felmérése (referencia adatbázis létrehozása, mint a későbbi monitorozások kiinduló referenciája), parlag és gyomtérképezés, parlaghasznosítási koncepció.
2. A Rába magyarországi felső, egyenlőre szabályozatlan (természetes medrű) szakaszainak (és közvetlen környezetüknek) élőhelytérképezése, az élőhelyek állapotának minősítése és florisztikai felmérése, kitüntetett (pl. védett vagy invazív) fajok monitorozása (referencia adatbázis létrehozása), az emberi tájhasználat története, a folyamatosan változó meder és a lefűződő holtágak időbeli rekonstruálása. Gyakorlati hasznosulás lehetősége a vízügyi rendezések tervezéséhez, a természetvédelem vagy az agrár-környezetvédelem számára.

A témaválasztás feltételei közé tartozik a hallgató önálló munkájának vállalása, amely magában foglalja a terület (sokszor) önálló felkeresését (többszöri rendszeres leutazás) és a terepen való önálló munkát-tartózkodást is!

4) Mohaflorisztika

Mohafajokban gazdag (hazai vagy nagy-magyarországi, esetleg ennél messzebbi) élőhelyek vagy élőhelykomplexek feltárása, korábban kikutatott területek újra felkeresése és felmérése, a korábbi gyűjtések határozása és revideálása.
Fontos kritérium, hogy bár a felmérések elsősorban mohafajokkal és azok elterjedésével vagy élőhelyválasztásukkal kapcsolatosak, azért az élőhelyek megismeréséhez a hajtásos növények ismerete is szükséges.
A témaválasztás feltételei közé tartozik a hallgató önálló munkájának vállalása, amely magában foglalja a terület (sokszor) önálló felkeresését (többszöri rendszeres leutazás) és a terepen való önálló munkát-tartózkodást is!

5) Alfa-taxonómia mohák körében (moharendszertan)

1. Régen és/vagy Magyarországon nem jól feldolgozott taxon(ok) hazai helyzetének tisztázása, herbáriumi és/vagy részben terepi gyűjtéseken alapuló revíziós taxonómiai munka.
2. Herbáriumi és/vagy kisérletes körülmények között nevelt mohapéldányokon morfológiai (határozási) bélyegek jóságának és állandóságának vizsgálata statisztikai módszerekkel. A kérdéskör természetesen általánosítható (nemcsak mohák, hanem más taxonok is szóba jöhetnek), de a témavezető elsősorban a Tortula-Syntrichia nemzetség hazai flórában előforduló taxonjaival foglalkozik.

6) A moha-diaspórabank, mint genetikai memória vizsgálata

Feltételezések szerint a moha-diaspórabank rendelkezhet egyfajta genetikai memória szereppel, azaz felhalmozódhat és megőrződhet benne több, potenciálisan különböző környezeti körülményekkel jellemezhető év propagulumkészlete. Ily módon a talajban tárolt propagulumok egy sokkal szélesebb genetikai spektrumot képviselnek, mint az egy, adott időszakban kihajtó növények. A jelenséget virágos növényeknél már egy-két esetben kimutatták, azonban a moháknál nem rendelkezünk erről ismeretekkel. Vizsgálata évszakos mintavétellel (felszíni- és talajminták), majd a minták növényeinek molekuláris módszerekkel (ISSR) való feldolgozásával történik. A téma terepi és labormunkát egyaránt tartalmaz.

7) Moha diaspóra-bank valamint szexuális/aszexuális szaporítóképletek dormanciájának vizsgálata

Különböző környezeti fluktuációknak kitett és/vagy időszakosan kedvezőtlenné váló élőhelyek moha diaspóra-bank (talajban elfekvő és később új növényt létrehozó szaporítóképletek összessége) összetételének és évszakos-éves dinamikájának vizsgálata. A vizsgálatokat különböző élőhelyeken (nyílt- és zárt száraz gyepek, kezelt és kezeletlen erdőállományok) tervezzük. A vizsgálatok során betekintés nyerhető a terepi mintavételezés, moha-határozás rejtelmeibe. A virágos növények széleskörűen elterjedt dormancia jelenségét moháknál csak néhány kivételes esetben mutatták ki, és csak egy faj esetében ellenőrizték kísérletesen is. A vizsgálat célja korábban dolomit sziklagyepi fajoknál tapasztalt, dormanciára utaló gyanú kísérletes megerősítése vagy cáfolása és további önálló terepi (részletesebb mintavétel, cönológiai felvételek) vizsgálatok folytatása.

8) Moha-életmenet vizsgálatok

A mohák életmenetéről az elmúlt évtizedekben számos, sok esetben intuitív, hipotetikus rendszerezés született. A kísérletes vizsgálatok száma azonban csak az elmúlt években kezdett növekedni, és még mindig igen kevés ismerettel rendelkezünk e téren. A téma egy-egy kiválasztott mohafaj életmenetének terepi és kísérletes (növénynevelői kísérletek, spóra-élettartam- és csírázásvizsgálat, spóra-megtelepedés sikerességének vizsgálata) nyomonkövetését tartalmazza.

9) A szubsztrát hatása a ciprusmoha (Hypnum cupressiforme) populáció struktúrájára (kombinált ökológiai és genetikai vizsgálatok)

A ciprusmoha Magyarország talán leggyakoribb mohafaja és szinte minden lehetséges szubsztráton előfordul. A mohák körében igen elterjedt, hogy a természetbeli populációkban a női nem egyedei dominálnak. Ez a szexuális szelekció egyes mohafajok esetében odáig vezet, hogy a hím és női egyedek eltérő környezeti feltételekhez adaptálódnak. Mindez azt sugallja, hogy egy adott faj, eltérő szubsztráton élő populációi eltérő ivararánnyal jellemezhetők, aminek igen fontos következményei vannak a populáció egészének ramet és genet struktúrájára.
A vizsgálat tehát a Hypnum cupressiforme eltérő szubsztráton (esetünkben korhadó fatönkökön és élő fák kérgén) található populációinak strukturáját igyekszik feltárni, ökológiai és molekuláris vizsgálatokat kombinálva. Az egyes genetek azonosítására egy jól bevált molekuláris módszert alkalmazunk (RAPD). A molekuláris és ökológiai információkat felhasználva a következő kérdésekre keressük a választ. 1. Milyen hatással van a szubsztrát a populáció reproduktív struktúrájára (szexexpresszió, ivararány) 2. Hogyan befolyásolja a szubsztrát a klónstruktúrát (genetek száma és térbeli eloszlása) 3. Tényleg dioikus-e a Hypnum cupressiforme 4. A két szubsztráton élő, morfológiailag is eltérő forma tényleg különbözik-e genetikailag 5. A megtermékenyítési távolságok és megtelepedési valószínűség becslése molekuláris markerek segítségével. A populáció struktúra vizsgálatát mind ramet és genet szinten elvégezzük. A munka terepi, laboratóriumi és molekuláris genetikai analízist is magába foglal.


MATEMATIKAI MODELLEK A BIOLOGIÁBAN
(GARAY JÓZSEF, TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS)

1) Populációs és populációgenetikai modellek
2) Evolúciós játékelmélet.
Mindkét témához vagy programozási vagy alaposabb matematikai ismeretek szükségesek.


VISELKEDÉSI PROBLÉMÁK MODELLEZÉSE
(SZÁMADÓ SZABOLCS)

1) Szingli szindróma

Mivel lehet magyarázni a szingli életmód ugrásszerű terjedését a fejlett nyugati országokban? Alternatív hipotézisekben nincs hiány: nők gazdasági függetlensége, változó társadalmi elvárások, fogamzásgátlás hatékonyságának növekedése, fogyasztói kultúra hatása stb. Valószínűsíthető hogy a nők párválasztási preferenciáinak a változása is szerepet játszik a jelenségben. Kérdésünk az, hogy milyen szerepet? Hogyan változnak ezek a preferenciák ha változnak és miért? A probléma kibogozásához játékelméleti és populációgenetikai (memetikai) modellekkel látunk hozzá, illetve van egy adatgyűjtési, irodalmazási oldala is a témának. Ennek megfelelően vagy matematikában járatos, (legalább kezdő szinten) programozni tudó hallgatók jelentkezését, vagy adatgyűjtésre, irodalmi áttekintés megírására hajalmos hallgatókét várom.

2) Imitáció ára

"Utánozó majom" mondja a köznyelv, pedig az emberek jobban tudnak utánozni, mint bármely más állatfaj. Miért ilyen ritka a fejlett imitációs képesség az állatvilágban? A kérdés megválaszolásához azt vizsgáljuk meg, hogy van-e az imitációnak ára, és ha van, akkor ez hogyan jelentkezik. Nyilván ha van, akkor ez további kérdések sorát veti fel: lehet-e olyan magas ez az ár, hogy az imitációra való képesség ellen szelektáljon? Ha igen, akkor milyen körülmények között? A kérdésre a választ ágens (egyed) központú programozással próbáljuk megadni, ezért matekban és programozásban (legalább kezdő szinten) járatos hallgatók jelentkezését várom.

3) Napóleon szindróma

Mikor harcoljunk és ki ellen? Ezek az alapkérdések mindenki számára felmerülnek, akinek feltett szándéka megszerezni mások birtokában lévő erőforrásokat. Bonaparte Napóleon minden taktikai zsenialitása ellenére valószínűleg nem jól mérte fel ezeket a kérdéseket. "Túl nagy fába vágta a fejszéjét", nagyobb ellenfelekkel kezdett ki mint amelyekkel hadserege, országa elbírt. Létezik-e ilyen viselkedés az állatvilágban? Egyáltalán érdekében állhat-e a gyengébbik egyednek harcot kezdeményeznie (úgy, hogy adott valószínűséggel "tudja", hogy ő a gyengébbik), és ha igen, mikor? A kérdést az ún. "szekvenciális becslő modell" továbbfejlesztésével próbáljuk megválaszolni. Tekintve, hogy itt egy viszonylag bonyolult modellről és egy összetett programozási feladatról van szó, ezért erre a témára csak olyan hallgató jelentkezését várom, aki legalább egy programnyelven haladó szinten tud programozni.



Szakdolgozati témák a tanszékhez kapcsolódó külső kutatóintézetekben:
 

MTA ÖKOLÓGIAI ÉS BOTANIKAI KUTATÓINTÉZETE, VÁCRÁTÓT

  Msc szakdolgozati (esetleg PhD) témakiírás

          Bekapcsolódás hosszú távú vegetációdinamikai vizsgálatba

témavezetők: Somodi Imelda, Virágh Klára – MTA ÖBKI, Vácrátót

imelda.somodi@gmail.com

A témáról:

  • Cél: A növényzeti változások szabályosságainak jobb megértése egy jól dokumentált esettanulmány segítségével
  • 1979 óta folyó vizsgálat
  • fajgazdag, védett löszgyepen, amely erdőssztyepp irányába változik
  • finom-léptékű állandó mintavétel, cönológiai felvételek, vegetációtérképek
  • változatos kérdésfeltevési lehetőségek, sokféle elemzési módszer lehetséges
  • néhány lehetséges irány:

·         az agresszíven terjedő Calamagrostis epigeios térhódításának okainak, következményeinek feltárása, térbeli modellezése

·         térképi alapú vegetációdinamika elemzés/modellezés min. 4 meglévő vegetációtérképre + saját munkára alapozva

·         spontán erdősödés folyamatának vizsgálata (térképi, felvételeken alapuló)

 Akit keresünk:

  • Kutatói pályára készülő hallgató (akár PhD téma is lehet ebből)
  • Több évre tervez, hajlandó több vegetációs periódusban a terepen lenni
  • Statisztikára nyitott – lehetőleg valamilyen előzetes ismeretekkel rendelkezik
  • Előny: programozásban való jártasság (nem kötelező, a témát a jelentkező érdeklődésének megfelelően alakítjuk)

 Bepillantási lehetőség:

  • Májusi terepbejárás (1 nap)
  • Júniusban terepmunka, első két hét: vasárnap este – csütörtök du (bizonytalanok jöhetnek rövidebb időre is).

További informálódás Somodi Imelda PhD dolgozatából (e-mail/ TEO honlap).


 

LICHENOLÓGIA (ZUZMÓKUTATÁSOK)  FARKAS EDIT (efarkas@botanika.hu)

- zuzmótérképezés, bioindikáció, zuzmókémia, zuzmólakó, ill. zuzmóparazita gombák témakörökben lehet jelentkezni (további egyeztetés konkrét jelentkező esetén.


A MEZŐFÖLD LÖSZNÖVÉNYZETÉNEK KUTATÁSA    Horváth András

ahorvath@botanika.hu, 06-30-432-8244

 1. Mezőföldi löszgyepek természetvédelmi célú kezeléseinek botanikai monitorozása.

Kérdés, hogy miként változnak a löszgyep állományok makrocönológiai tulajdonságai (pl. egyes fajok tömegessége, a faj-borítás diverzitás), és a gyep mikrocönológiai szerkezete (kisléptékű términtázati szervezettsége) a különböző kezelések hatására. A kezelések: a gyep egyszeri leégetése / kaszálás / legeltetés kizárása. Az alapállapot felmérése 2006-ban megtörtént, a feladat a következő legalább 2 év változásainak felmérése, elemzése és kiértékelése (természetvédelmi és/vagy elméleti szempontból). Várom azok jelentkezését, akik érdeklődnek a természetvédelmi kezelések és/vagy az elméleti vegetációdinamikai problémák iránt, a gyepek növényfajait legalább részben ismerik, és legalább 2 év vegetációs időszakában vállalják a terepmunkát a páratlanul szép belsőbárándi löszgyepekben.

 2. Löszgyepek regenerálódása és restaurációjuk lehetőségei felhagyott szántókon.

A vizsgálat két (választható) résztémát foglal magába: a) miként lehet a legsikeresebben löszgyepet létrehozni felhagyott szántókon, b) a különböző háttértényezők (pl. táji környezet, előtörténet) hogyan befolyásolják a löszgyepek másodlagos szukcesszióját. A vizsgálatok helyszíne főként a Mezőföld, de összehasonlítás céljából más lösztáj is szóba kerülhet. Azok jelentkezzenek, akik érdeklődnek a vegetációdinamika iránt, táji és állomány léptékben szívesen vizsgálódnak, legalább közepes fajismeretük van. Az a) résztémában jól jön, ha a hallgató ért oroszul és/vagy ukránul.

 3. A mezsgyék szerepe a biodiverzitás fenntartásában intenzíven művelt tájban.

Azt ma már tudjuk, hogy a Mezőföld kiterjedt szántói között megbúvó völgyekben unikális természeti kincsek maradtak fenn, amelyek őrzői az egykori flórának és vegetációnak. Vajon az agrártájat átszelő mezsgyéken milyen arányban találjuk meg az őshonos és jellemző erdőssztyepp növényfajokat, és milyen állapotúak a lösz sztyepprétek? Milyen mértékben járulnak hozzá a táj faji és élőhely szintű biodiverzitásához? Melyek a veszélyeztető tényezők? A válaszok segítenek az agrár-környezetgazdálkodás hatékonnyá tételében. Azok jelentkezését várom, akik érdeklődnek a tájökológiai kutatások iránt, a gyepek növényfajait viszonylag jól ismerik, és legalább egy vegetációs időszakban vállalkoznak intenzív terepmunkára.

 4. Milyen a löszterületekre telepített erdészeti faültetvények növényzete?

Aki járt már akácosban, az jól tudja, hogy az aljnövényzet igen szegényes, és főleg nitrofil gyomokból áll. Aki viszont még nem járt, vagy nem botanikus, de döntési helyzetben van az ültetvények sorsa felől, annak ezt be kell mutatni. Hogy pontosan hány erdőssztyepp vagy erdei fajt képesek eltartani a különböző módon kezelt, különböző múltú, különböző szomszédsági viszonyokkal rendelkező akácosok, fenyvesek, nyarasok a Mezőföld löszvidékein. Hogy milyen hatással vannak a szomszédságukban élő természetközeli gyepekre (pl. az inváziós növények közvetítése által). A felmérések módszertana adott, a helyszínek már rögzítettek, ám a vizsgálatokban részt vevő hallgató egyúttal részese egy nagyobb projektnek, amely a természetes és mesterséges ökoszisztémák kölcsönhatásait kutatja az Alföldön. A jelentkezőknek rendelkezniük kell a növényfajok alapszintű ismeretével, és legalább egy vegetációs periódusban intenzív terepi munka vár rájuk.

 5. A Sió-völgy hatékony természetvédelmét megalapozó vegetációfelmérés és értékelés.

A Sió-völgy jelentős részben két megye és két nemzeti park igazgatóság határán fut, talán ezért van az, hogy természetvédelmi szempontból eléggé elhanyagolt kistáj. Pedig az eddigi ismereteink alapján jól látszik, hogy természeti értékekben bővelkedik, és méltó lenne arra, hogy értékeit megóvjuk. A szakdolgozat keretében a cél az, hogy a Sió mente botanikai (a hallgató érdeklődésétől és ismereteitől függően emellett még a zoológiai) értékeit alaposabban megismerjük, elkészüljön a tájegység élőhelytérképe, feltárjuk a veszélyeztető tényezőket, és javaslatot tegyünk az értékek hatékony védelmének módszereire. A feladat elvégzésére vállalkozó hallgató nagyfokú önállósággal dolgozhat, de legalább alapfokon ismernie kell az élőhelyeket és a növényfajokat, és vállalnia kell a Sió-völgy és környékének többszöri alapos bejárását, a kitartó terepmunkát.


Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár

Taxonómiai herbáriumi kutatások (Barina Zoltán, barina@bot.nhmus.hu)

1. Virágos növények taxonómiája és nevezéktana
Kiválasztott növénycsaládok (Alliaceae, Asteraceae, Cruciferae, Leguminosae, Orobanchaceae, Umbelliferae) taxonómiai szempontból problematikus csoportjainak vizsgálata a taxonómia klasszikus módszereivel. A taxonok nómemklatúrai revíziója, típuspéldányok vizsgálata, herbáriumi revíziók.


2. Kárpát-medencei növény-endemizmusok taxonómiai helyzete
A Kárpát-medence területéről elsősorban a XIX-XX. században számos edényes növényfajt írtak le, ezek egy része elfogadott, "jó" faj, mások szinonimok, faj alatti taxonok szintjére kerültek, több bizonytalan differenciális bélyegekkel bíró taxon pontos helyzete azonban máig tisztázatlan. Utóbbiak esetében vizsgáljuk azok taxonómiai helyzetét, az eredmények alapján javaslatot teszünk nevezéktani kezelésükre.


Nimfea Termiszetvidelmi Egyes|let

Zartkertek botankai  irtikeinek riszletes feltarasa is dokumentalasa
 

Fabian Zssfia  (zsofi@nimfea.hu)   www.nimfea.hu

A vidett termiszeti irtikek (nvvinyfajok) rvgzmtisre is a jelenlegi termiszetvidelmi allapotot irtikelő feltaras. Ennek keretiben a szakdolgozsk tavasztsl kezdődően a Tzrkeve melletti zart kertek nvvinyvilaganak felmirisit vigeznik, mely nagy valsszmnűsiggel publikalasra is ker|l. A dokumentacisban az aktualis termiszetvidelmi allapot meghatarozasa is sz|ksiges, esetleges javaslatokkal, stb. Az első eredminyek irtikelisinek 2011 majusig el kell kisz|lnie!