Standovár Tibor

 
Ez itt a kép helye
BEOSZTÁS egyetemi docens
TELEFONMELLÉK 2090555/1716
E-MAIL standy @ ludens.elte.hu
SAJÁT HONLAP  

Kutatási tevékenység

  • Erdei növényzet fajösszetételének, diverzitásának, szerkezeti sajátságainak és ezek állomány-szerkezet függésének vizsgálata természetszeru és kezelt bükkösökben 1995-
  • Talajvízgazdálkodási jellemzok vizsgálata homokpusztai és löszsztyep vegetációban 1991-1994
  • Lágyszárú növényzet térbeli mintázatának elemzése és indikációs értelmezése kocsánytalan-tölgyesben talajtulajdonságok és az uralkodó fák növekedésének és egészségi állaának párhuzamos vizsgálatával, 1986-1995
  • Botanikai állapotfelmérés a Bátorliget TVT területén, 1988-1990
  • Növényzet- és talaj-mintázatok összefüggéseinek elemzése réti növényzetben, 1984-1986
  • Florisztikai kutatások a Mátrában, 1983-1986

Szakdolgozati lehetőségek

I. Magyarországi erdőrezervátum kutatások: eddig a Kékes Észak, a bükki Őserdő és az Alsóhegyi erdőrezervátumban végzünk elsősorban faállomány-szerkezeti vizsgálatokat. Erdőrezervátumnak nevezzük az olyan védett erdőterületeket, amelyekben minden emberi tevékenységet beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes fejlődési folyamatai tanulmányozhatóvá váljanak. Tehát a szigorú védelem az erdőrezervátum létesítésének nem végső célja, hanem előfeltétele. Az különbözteti meg az elsősorban a természeti értékek megőrzését szolgáló védett erdőterületektől, hogy a védelem nyújtotta feltételek között a természetes erdőfejlődés megismerését szolgáló hosszú távú megfigyelések színtere. Az erdődinamikai vizsgálatok eredményei a természet folyamataira a mai gyakorlatnál jobban építő erdőgazdálkodási formák kidolgozásához adhat alapot, vagyis egyfajta tanulóműhelyként szolgál.

II. Erdei élőlények és közösségeik hatékony védelmét támogatandó, a gazdasági erdők biodiverzitás-barát kezelését és a védett erdők célzott természetvédelmi kezelését megalapozó kutatásokat végzünk elsősorban bükkösökben. E célok érdekében: 1) Kezeletlen rezervátum és egykorú (30-120 éves) bükkös állományok lágyszárú-, moha- és lombkoronaszintjében értelmezhető diverzitás-jellemzők összehasonlító vizsgálta kapcsán kimutattuk, hogy a méreteloszlásában és térbeli elrendezésében is egyöntetűbb kezelt állományok növényzete mind az előforduló fajok számát, mind a fajegyüttesek sokféleségét tekintve szegényebb. 2) Hosszú távú terepi kísérleteket állítottunk be az eltérő kezelések biodiverzitásra gyakorolt hatásainak vizsgálata érdekében. 3) A különböző léptékű bolygatások után vizsgáljuk a fénymintázat és a bolygatás során keletkezett szerkezeti elemek (holt fa, gyökértányérok stb.) hatásait a beinduló természetes erdődinamikai folyamatokra, s ezek szerepét az eredeti diverzitás megőrzésében. 4) Megkezdtük a növényfajok ökológiai sajátságaiban rejlő információk természetvédelmi szempontú értékelésben való alkalmazhatóságának tesztelését. 5) Vizsgáljuk a különböző kezelés alatt álló faállományok érzékenységét az utóbbi évek jelentős természetes bolygatásaira (jégtörés, széldöntés), s szoros összefüggéseket mutattunk ki a fahasználatok intenzitása, illetve az erdőnevelés faalakra gyakorolt hatása és az érzékenység között. Vizsgálatainkkal több nemzetközi programhoz is csatlakoztunk.

Szakdolgozni mindkét témában (I. és II.) olyan - lehetőleg alsóbb éves - hallgatók jelentkezését várom, akik terepen szeretnének dolgozni, és bizonyos élőlénycsoportokban (hajtásos növények, mohák, gombák, de akár állatcsoportokban is) jó fajismerettel rendelkeznek. Az I. témában a faállomány vizsgálatán felül vegetációtérképezési munkák is elképzelhetők.